A környezetkutató, mint szakember

 Napjainkban sok mindent meg lehet kapni a boltokban, de tudományos tudást és tapasztalatot azt nem. Az egy hosszabb folyamat. A szakember kifejezés talán nem is a legjobb, mert kutató. Tájékozottsága szerteágazó a tudományok terén, de nemcsak vegyész, biológus vagy geológus. A körülöttünk lévő környezetnek nem egy területét látja, hanem komplex rendszerben gondolkodik, használja a kémia, biológia, fizika módszereit, hiszen minden mindennel összefügg és több vetülete van. Na de, mégis mikor kellene környezetkutatóhoz fordulni? Egyáltalán milyen problémák megoldására alkalmazható egy környezettudós a hétköznapi életben?

Azzal kezdném, hogy tisztán lássunk. Valamit mindig tenni kell folyamatosan, azért hogy életterünket fenntartsuk. Szűkebb és tágabb környezetünkben több élőlénnyel osztozunk. Például a pókokkal a fal sarkában vagy a százlábúval, aki szekrény alatt tanyázik. Az otthon is egy ökológiai tér. Nem beszélve még parányibb lényekről, ami szemünk számára jobb esetben láthatatlan. Ha a szabadba megyünk talajtól az égig ott van az élet, annak ellenére, hogy az ember nem mindig tudta és tudja manapság sem, hogy tetteinek komoly következményei vannak.

Ugyanakkor gyakran természetesnek vesszük környezetünket, hogy minden mindig alkalmas arra, hogy éljünk benne. Természetesen sok láthatatlan, meg áttetsző légnemű anyag és különböző gázok, sugárzások, hullámok, energiával töltött részecskék, illetve rezgések stb. vannak a környezetünkben. Továbbá gyakran az élelmiszerek pontos származási helyét sem tudjuk meghatározni, gyakran csak a forgalmazó szerepel a csomagoláson. Sokszor az sem világos, hogy ezek a források milyen messze vannak tőlünk.  

Előfordul az is, hogy a poharunkban lévő vízben vannak olyan anyagok, amikkel egy sötét sikátorban se találkoznánk szívesen. Persze ezek határérték alatt vannak, a napi fogyasztás tekintetében. Az lehet kutatás tárgya, hogy miképpen ürülnek vagy halmozódnak fel a szervezetben és fejtik ki hatásukat. Ezek között, vannak olyanok, ami jó nekünk és olyan is ami nem. Ugyanakkor talán ennyire nem drámai a helyzet, viszont a környezet védelme fontos. Hiszen itt van az életterünk, ebben található víz és táplálék, valamint levegő. Mégis, honnan tudjuk, hogy ezek rendben vannak? Ha talákozunk valamilyen növénnyel állattal, környezeti jelenséggel, vagy következménnyel, ki mondja meg mi az?

A környezetben az élővilág egy fajta jelzőrendszerként is felfogható. Például a zuzmók és a mohák a jó levegőt jelzik számunkra. A halfajták és a vízinövények például egy tó vizének állapotáról a víz minőségéről adnak képet. Úgy egy fajta talajon megjelenő növények árulkodnak annak miben létéről. Ugyanakkor az ember is jelzőberendezése saját környezetének. Viszont például, ha az élelmiszereket nézzük a települések sajátosságain túl egyre távolabbról kerül az étel az asztalunkra, ez torzíthatja közvetlen környezetünkről alkotott képet, illetve nagyobb sugárú körben kell gondolkodunk. E szemszögből előnyös, hogy könnyen módosítható, ha környezettudatos életmódot szeretnénk élni. Ugyanez vonatkozik a ruházatra és a legtöbb használati cikkre is.

Az orvosok az emberi testet kezelik, enyhítik a betegségek tüneteit és a gyógyulás magától megtörténik a legtöbb hétköznapi esetben. A környezetkutató képes a kiváltó környezeti ok okozati összefüggéseit tárhatja fel. 

Úgy vélem, hogy életünket alapvetően három tényező határozza meg. Ezek a saját genetikai készletünk, a környezet és az életmód. (Egészség szociológia) Véleményem szerint a génjeink aktiválódnak, és adott esetben ki is kapcsolnak, vagy változik az állapotuk az idő előrehaladtával. Ugyanakkor egyértelmű, hogy a környezet hatással van genetikánkra. Mind környezeti és társadalmi értelemben. Az életmód pedig az ezekre adott válasz.  S nem lehetetlen ezen változtatni. Mivel ha a környezet változik (stressz) az életmód is változik, és más géneknek kell bekapcsolni ahhoz, hogy alkalmazkodjon az ember az új életfeltételekhez. 

A környezettudatossághoz kell a jó levegő, a tiszta víz, a jó minőségű táplálék, a hulladékmegelőzés, hulladékgazdálkodás és a közvetlen élettér kedvezőtlen hatásainak lehető legkisebb szintre csökkentése, ami tudományos és egészségi szempontból is kedvező.  

Természetesen társadalmi környezetünk rendbetételéről se feledkezzünk meg. Ezen túl pedig szükségesek döntések, például elköteleződés az életmódváltás mellett, ideértve káros szenvedélyek elhagyását, háztartási és testápolási, ruházkodási, valamint közlekedési, energiatakarékossági és alternatív szempontokat is, amik szintén  kedvező hatással bírnak nemcsak az emberre, hanem környezetére nézve is.

Ezen belül területenként felmérést, vizsgálatokat, méréseket, illetve mintavételezéseket vagy megfigyeléseket kell végezni, (csapvíz, esővíz, talajvíz, időjárás, talaj, energiafogyasztás, zaj, hulladék, levegő, fény,  hőmérséklet, sugárzás, páratartalom, növényzet, táplálék, élőlények, szálló por, szén-monoxid, háztartás, stb.) Ezek vizsgálatának formályában.

Ezután az eredmények tükrében lehet növényeket, eszközöket telepíteni, szennyeződéstől mentesíteni, rendszert kiépíteni, elemzést készíteni, a kedvezőtlen hatásokat csökkenteni, valamint javaslatokat tenni és oktatni a környezettudatos célok megvalósulása érdekében.

Mint környezetkutató ennek szellemében fogok dolgozni. "Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!" Tehát bátran lehet hozzám fordulni,  annak aki egy vagy több apró vagy nagyobb lépést kíván tenni a környezettudatos és egészséges életmód felé, illetve el kívánja érni azt segítségemmel. 

A szolgáltatásaim folyamatosan bővülnek és béta verzióban lesznek elérhetők, melyeket egyenként vagy projekt keretében is igénybe lehet majd venni lakossági és céges ügyfelek számára is. Ezekről külön és a szolgáltatásokról is fogok még írni. Addig is a legjobbakat kívánom!

Mennyire volt érthető ez a cikk?  Köszönöm, ha kommentbe leírod!

Vörös Sándor

Környezetkutató BSc.